A Debrecen Kossuth utcai Református Egyházközség neogótikus templomának építése 1886-ban vette kezdetét a korábbi főbíró, Szombathy István és felesége adományából, vakolatlan vörös klinkertéglából – innen kapta köznapi nevét. Különleges értéke a református templomok esetében szokatlan seccók díszítette belső tér.
A debreceni zsidóság története több mint 100 évre tekint vissza. Az első zsidó kereskedők az 1780-as években érkezhettek a városba. A mindenki előtt nyitva álló Pásti utcai zsinagógát 1902-ben avatták fel. Az udvarán holokauszt-emlékhelyet alakítottak ki a debreceni áldozatok emlékére.
A templomot 1950-’58 között festették ki. A mai formáját akkor nyerte el, amikor a – szentélyt és a templomhajót elválasztó – ikonosztázion elkészült, s a templom 100 éves évfordulóján, 2010-ben megszentelték. A magyar görögkatolikus egyház, és a debreceni parókia utóbbi éveit leginkább meghatározó történése 2015. március 20-án volt: Ferenc pápa Debrecen székhellyel megalapította a sajátjogú, önálló metropoliát. Így mondhatni „visszaállt a régi rend”, hiszen a hajdúdorogi – immár – főegyházmegye püspöke városunkba költözött vissza.
