NAGYTEMPLOM

A klasszicista stílusú templom a város, egyben a Magyar Református Egyház jelképe – miatta nevezik Debrecent a kálvinista Rómának. Az 1805 és 1824 között épült, 1500 négyzetméteres szentély nagy idők tanúja volt: az 1848-49-es magyar szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve itt mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot.

CSONKATEMPLOM

A debreceni református kistemplom a Piac és a Széchenyi utcák kereszteződésében, a Révész téren áll. Az eredetileg barokk stílusban épült templomot 1876-ban neoromán stílusban átalakították. Tornyát eredetileg hagymaszerű sisak fedte, ám 1907-ben egy szélvész megrongálta, és bár megjavították, az alföldi szelek nemsokára teljesen lerombolták.

VERESTEMPLOM

A Debrecen Kossuth utcai Református Egyházközség neogótikus templomának építése 1886-ban vette kezdetét a korábbi főbíró, Szombathy István és felesége adományából, vakolatlan vörös klinkertéglából – innen kapta köznapi nevét. Különleges értéke a református templomok esetében szokatlan seccók díszítette belső tér.

SZENT ANNA-SZÉKESEGYHÁZ

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye széktemploma. A katedrálist 1993-ban II. János Pál pápa emelte székesegyházi rangra. A barokk stílusban 1746-ban elkészült templomot 1811-ben szörnyű tűzvész tette tönkre – 1834-re copf stílusban építették át.

PÁSTI UTCAI ZSINAGÓGA

A debreceni zsidóság története több mint 100 évre tekint vissza. Az első zsidó kereskedők az 1780-as években érkezhettek a városba. A mindenki előtt nyitva álló Pásti utcai zsinagógát 1902-ben avatták fel. Az udvarán holokauszt-emlékhelyet alakítottak ki a debreceni áldozatok emlékére.

KÉRDÉSE VAN?
ÍRJON NEKÜNK!